Mikor az ember úgy dönt, hogy végre befejezi a kifogások gyártását, szinte azonnal elkezdhet gondolkozni azon, hogy milyen mozgásformát válasszon magának. És senki ne lepődjön meg, ha végül a gyaloglás mellett köt ki.
Úszás, futás, gyaloglás: mindenkinek ez jut először eszébe
Minden barátom az úszást vagy a sétát ajánlotta testmozgás gyanánt, bár valaki a futást is megemlítette, de ez utóbbi az igen magas testsúlyom miatt semmiképpen nem tűnt jó megoldásnak, valószínűleg túlterheltem volna vele az ízületeimet.
Az úszás mellett több érv is szólt. Az egyik az, hogy a szárazföldi sportokkal összevetve sokkal kisebb az ízületek terhelése, miközben elég sok kalóriát égetünk el.
Ellenérvek is akadnak: az uszodabérlet általában nem olcsó, és nem is mindenki talál a közelében megfelelő uszodát (én például egyáltalán nem), tehát utazni kell az edzés kedvéért.
Az én esetemben azért sem jöhetett szóba ez a mozgásforma, mert egyáltalán nem szeretek úszni, így aztán az egész csak kellemetlen szenvedés lett volna.
Szenvedés és szenvedés között is van különbség
Itt meg kell állnom egy pillanatra. A sportban természetes, hogy az ember nagyobb és nagyobb teljesítményt akar elérni, látni akarja a saját fejlődését, ez pedig „szenvedéssel” jár. De szenvedés és szenvedés között van különbség, ez pedig abban rejlik, hogy az ember örömmel, vagy kényszerből, kelletlenül tesz valamit.
Séta helyett gyaloglás
Életmódunk sportosabbá válásának – különösen magas testsúly esetén – első lépése a séta lehet. Sokan lebecsülik ezt a mozgásformát, hiszen naponta járunk-kelünk a városban, gyalog megyünk vásárolni, levisszük a parkba a kutyát, de ez persze nem ugyanaz.
Ne is nevezzük mostantól sétának, legyen a neve gyaloglás. Persze, amibe mi belekezdünk, azt nem szabad összetéveszteni a gyaloglás nevű versenysporttal, ami a futással közel azonos értékű.
Mi a különbség az alábecsült séta és a mi gyaloglásunk között? Elsősorban a folyamatosság. Nem állunk meg közben bevásárlókocsiért, nem nézelődünk a tejtermékes pult előtt, hanem kalóriát égetünk. Nem is keveset: egy kalóriaégetési táblázat szerint egy 100 kilós ember egy óra gyaloglással a mozgás intenzitásától függően 368 és 735 kalória között éget el. Ez pedig azt jelenti, hogy a leglassúbb tempónál is simán ledolgozunk egy diétás ebédet 60 perc alatt.
Ez tényleg nem lesz drága
A séta mellett szól az is, hogy kicsi a felszerelésigénye. Egy kényelmes cipőre mindenképpen szükség lesz, de a sportruházattól kezdve az utcai ruháig bármilyen öltözék megfelelő hozzá. A sétapálya ráadásul nincs messze a lakóhelyünktől, utcának, rétnek, mezőnek, parknak hívják.
A gyaloglás is legyen fokozatos
Mint minden intenzív mozgásnál, a gyaloglás esetében is érdemes figyelni a fokozatosságra, akár az időtartam, akár a sebesség terén, de egyéni igény szerint mindkettő lehet először kevesebb, illetve alacsonyabb. Nem kell sietnünk sehova, az életmódunkat akarjuk megváltoztatni, nem pedig elrettenteni magunkat a folytatástól.
Kutyások előnyben
Akinek kutyája van, ezerszer hallotta már, hogy a kutya társasága meghosszabbítja az ember életét. Ennek egyik oka az, hogy a kutyás ember naponta legalább kétszer sétálni viszi barátját, ezzel pedig testmozgást végez. Nem mindegy azonban ennek a testmozgásnak a minősége. A séta ne csak a kutyáról szóljon, szóljon rólunk is. Ha csak leülünk a padra és nézzük, ahogy barátunk önfeledten szaladgál, az rajtunk nem segít. De ha megfogjuk a póráz végét, és együtt gyalogolunk, az jót tesz mindkettőnk egészségének, nem beszélve a köztünk lévő kapcsolatról.
Lehet a szobában is
Mindenképpen érdemes tehát a túlsúly leküzdését a diéta mellett először könnyű, majd egyre intenzívebb gyaloglással kezdeni. Az sem akadály, ha nem vágyunk szabadtéri kalandozásokra. Ha nem szívesen megyünk az utcára sportolni, akkor napi kilométereinket megtehetjük egy futópad segítségével is.
Ne felejtsük el a folyadékot!
Bármit sportolunk – és az intenzív gyaloglást nyugodtan tekinthetjük sportnak – vizet veszítünk, szervezetünk dehidratálódhat. Ezért még a legrövidebb gyalogláshoz is gondoskodjunk magunknak megfelelő mennyiségű folyadékpótlásról, és hosszabb távokra nem árt, ha valamilyen ételt is bekészítünk a táskánkba.
(Kiemelt kép: Viktoriia Yatsentiuk / Unsplash)
